Milyen jógafolyamatok vannak?

Aszerint, hogy egy jógi az önmegvalósítása során milyen eszközöket részesít előnyben, más-más jógairányzatokat különböztetünk meg. Alapvetően négy fő irányzat ismert: a karma-jóga, ami az önzetlen cselekedetek jógája, a dzsnyána-jóga, vagyis a transzcendentális tudás folyamata, Patandzsali nyolcfokú astánga-jóga (vagy dhyána jóga) rendszere és a bhakti-jóga, vagyis a szunnyadó istenszeretet felébresztésének és Isten szolgálatának jógája. Mindegyik célja az ember felemelkedése arra a tudatsíkra, ahol már megértheti saját lelki természetét és Istennel való kapcsolatát.

1. Karma-jóga

A karma-jóga a Legfelsőbb úr örömére és az emberiség javára végrehajtott önzetlen cselekedeteket jelenti. Ennek a folyamatnak az őszinte gyakorlása számos kedvező tulajdonságot (önzetlenség, lemondás, együttérzés, őszinteség, odaadás stb.) fejleszthet ki a lelki törekvőben. Könnyen beláthatjuk, hogy e tulajdonságok elengedhetetlenek a jógában való fejlődéshez.

A karma-jógának két fejlődési szintje van:

1.) Az első (szakáma-karma-jóga), amikor az ember úgy gyakorolja az önzetlen cselekedeteket, hogy közben még számtalan egyéb vágya is van. (szakáma=anyagi vágyakkal végzett tettek; ez jelenthet például anyagi gyarapodásra, jó társadalmi pozícióra vagy éppen hírnévre való igényt.) Ezen a szinten a gyakorló cselekedeteinek csupán bizonyos százalékát végzi önzetlenül, s a tettei gyümölcsének csak bizonyos százalékáról mond le mások javára. Ekkor bár a külső cselekedetek nem tükrözik teljesen a jógi belső tulajdonságait, a nemesebb jellemre való vágy és az ennek érdekében végzett aktív tettek megteszik hatásukat

2.) A második szinten a karma-jóginak már nincs más vágya, csak az, hogy önzetlen tetteket végezzen pusztán azért, mert annak úgy kell lennie. Saját érzékeinek elégedetté tétele már nem fontos a számára, s tetteinek gyümölcséről is teljes mértékben lemond. Ezt hívják niskáma-karma-jógának (niskáma=anyagi vágyak nélküli cselekedetek).

A fent említett két szinten végzett tetteknek a fő motivációja minden esetben az önmegvalósítás. Ettől válik a folyamat jógává.

A karma-jóga folyamatában az egyik szintről a másikra történő fejlődést a transzcendentális tudás biztosítja. Amikor valaki a tettei gyümölcseiről lemond (vairágja), vagy mások javára bármilyen lemondást végez, az minden esetben az „én”, az érzékek, illetve az intelligencia tisztulását eredményezi.

Tisztább intelligenciával az ember mélyebb megértést szerezhet a szentírások transzcendentális tanításairól (dzsnyána), amelyek tudatosabb tetteket (karma) eredményeznek. Istentudatosabb tettek fejlettebb lemondást és még tisztább intelligenciát hoznak létre. A kamra-jóga köre egyre feljebb, a vágyakkal teli tettek szintjéről az anyagi vágyak nélküli tettek szintjére emeli a gyakorlót. A körfolyamat hajtóereje a kötelességtudat. A „tudás” és a „lemondás” fejlődésének nagy szerepe van minden jógairányzatban és azok különféle gyakorlatában.

2. Dzsnyána-jóga

A transzcendentális tudás jógája (dzsnyána-jóga) az anyagi világ, a lélek és Isten tanulmányozását, összehasonlítását jelenti, s az anyagi világból a lelki tudás által való kiszabadulást célozza meg. A Bhagavad-gítá (4.36-37.) így ír:

„Még ha a bűnösök legbűnösebbjének tekintenek is, képes leszel átszelni a szenvedések óceánját, ha helyet foglaltál a transzcendentális tudás hajóján. Óh, Ardzsúna! Amint a lobogó lángok között hamuvá ég a fa, úgy hamvasztja el a tudás tüze az anyagi cselekedetek minden visszahatását.”

Ebből az idézetből megérthetjük, hogy a lelki tudás – amelyet India titkos tanításai, a Védák, az upanisadok és a puránák stb. közvetítenek – egy jógát gyakorló személy számára elengedhetetlen. Ez a lelki tudás olyan fénybe helyezi a körülöttünk lévő világot, amely segít bennünket függetlenedni a szenvedést és a stresszt okozó érzéktárgyaktól. Segíti az embert abban is, hogy önmagát saját testétől különbözőnek lássa, és hogy tudatában elkülönülhessen a fizikai világtól.

3. Astanga-jóga

A következő irányzatot rádzsa-, vagy királyi jógának is nevezik, mert a védikus írások (főként az upanisadok) jógával foglalkozó részeinek technikai leírásait rendszerbe foglalva jól értelmezhető képet nyújt a jóga teljes folyamatáról. Meditációs jógának is hívják (dhjána-jóga), hiszen e rendszerben fejlettebb szinten a meditáció kapja a legnagyobb hangsúlyt. Ezt az ősidők óta létező tudást Patandzsali összegezte Jóga-szútra című művében (kb. az i.e. IV. században). Ez a jógairányzat mechanikus folyamatként főként technikai alapelvekkel foglalkozik, irányelveket és módszereket ad valamennyi, jógában törekvő embernek. Nyolcfokú jógának (Astánga-jóga) azért nevezik, mert e rendszer megszerkesztője nyolc lépcsőjét emelte ki az úgynevezett „jóga-létrának”. Ezek: Jama, Nijama, Ászanák, Pránajáma, Pratjáhára, Dhárana.

4. Bhakti-jóga

Az istenszeretet jógája az a folyamat, amelyben az ember aktív szolgálattal és mély meditációval, Isten szent neveinek éneklésével feléleszti szunnyadó, Isten iránt érzett szeretetét. Tökéletesen megvalósítja saját lelki mivoltát és a Legfelsőbb Személlyel való kapcsolatát. A bhakti, vagyis az odaadó istenszeretet szintjén az ember Isten akaratát és az Ő szolgálatát helyezi az élete középpontjába. Az előző három jógafolyamat tulajdonképpen az önzetlenség, a transzcendentális tudás, valamint az érzék- és elme kontroll tulajdonságainak kifejlesztésével felkészítik az embert az Isten iránti odaadás, a bhakti-jóga gyakorlására.

Friss hírek

Jóga Nyílt Nap 2020-08-21 18:49:59
A Jógik misztikus világa 2018-04-18 14:34:21
Köszönjük Nitai 2018-04-18 14:30:32

Cím

Mangala Jóga Stúdió
8200 Veszprém, Diósy Márton utca 2/E (bejárat a játszótér felől)
P: +36-30-421-8799