Az Astanga jóga 8 eleme és magyarázatai

A bölcs Patandzsali a Jóga-szútra című összegző művében a jóga folyamatának nyolc részét emeli ki. Ezek a szintek, mint lépcsőfokok egymásra épülnek, s egymás után segítik a gyakorlót a végső cél elérésében:

1. Jama:  erkölcsi fegyelemmel kapcsolatos irányelvek:
a. Erőszaknélküliség (ahimszá)
b. Az igazsághoz való hűség (szatja)
c. A lopástól való tartózkodás (asztéja)
d. A szexuális önkontroll (brahmacsárja)
e. És az anyagi gyűjtögetéstől való mentesség (aparigraha)

Ezek az irányelvek szent erényekkel helyettesítik az ember alacsonyabb rendű késztetéseit.

2. Nijama: A jógi magatartására vonatkozó szabályok: szabályozzák az ember szokásait és rendezik a személyiségét. Ez a következőkből áll:
a. Tisztaság (shaucsa)
b. Megelégedettség (szantósa)
c. Lemondás (tapasz)
d. Az önvaló Védákon keresztül történő tanulmányozása (szvádhjája)
e. A tettek és az akarat Legfelsőbb Lénynek, Isten akaratának való alárendelése (Ishvara pranidhána).

Ezek az előírások lehetővé teszik, hogy az ember fizikailag, mentálisan és lelkileg erőssé váljon.

3. Ászanák: Az ülő és egyéb testhelyzetek: olyan fizikai gyakorlatok, amelyek testi és mentális egyensúlyt adnak a gyakorló jógi számára. Ezek a pózok nem tornagyakorlatok, hanem inkább kitartott testhelyzetek, amelyek révén az ember megtanulhat uralkodni a test és annak folyamatai felett. Az ászanák csökkentik a fáradtságot, megnyugtatják az idegeket és fegyelmezettségre szoktatják a tudatot.

4.Pránajáma: A légzés szabályozásának fő célja az úgynevezett életlevegő vagy életerő (prána) felhalmozása és testben való áramlásának irányítása. A különböző fizikai gyakorlatok elvégzése révén a jóga-tanítvány megértheti az anyagi elemeknek a finomabb szintjét, amelybe a prána is tartozik. Amikor ez megtörténik, a jógagyakorló saját testében tudatosan befolyásolhatja ennek állapotát. A prána szó az életenergiának az első egységét jelöli, amely életet ad minden olyan energiának, ameyl a fizikai és mentális folyamatokban részt vesz. Így a prána az, amely közvetlenül fenntartja és aktivizálja a testet és az elmét. Valójában kapcsolatot tart fenn a látható anyagi test és a finom fizikai, mentális test között.

A hatha jógának nevezett jógairányzat a teljes folyamatnak csupán e két, utóbb említett – testhelyzetek és légzésszabályozás – részét hangsúlyozza. Pusztán a jóga technikai részleteinek gyakorlására helyezi a hangsúlyt, s nem fordít figyelmet a mögöttük rejlő szándékra, az elérendő és végső transzcendentális célra.

5. Pratjáhára: Az érzékek visszavonása és befelé irányítása a következő lépcsőfok e folyamatban. Külső, anyagi tevékenységek során az elme kapcsolatba lép a környezetünk érzéktárgyaival, az öt érzékszervi működésen, a halláson, a látáson, az érintésen, az ízlelésen és a szagláson keresztül. Az érzékek visszavonása egy olyan technika, amely által a tanítvány elsajátíthatja azt a képességet, hogy erőnek erejével visszavonja figyelmét a bensőjébe, s az önvalóra összpontosítva elméjét visszatartsa az eltérésektől. Az érzékek és az elme visszavonása valójában ezek szétszórt erejének összegyűjtése, amely után természetes módon következik be a koncentráció.

6. Dhárana: A koncentráció gyakorlásához az ember az elméjét minden irányból visszavonja, s erejét a további befelé vezető utazásra összpontosítja. Hogy ezt lehetővé tegye a jógi segítségül hív egy megfelelő koncentrációs tárgyat, mint példáulmantrát (az elme megtisztítását szolgáló szanszkrit ima), egy formát vagy egyenergiaközpontot a testben stb. E koncentrációnak a folyamata Patandzsali szerint belső folyamat, amely az elmében történik, s amely akaratlagosan irányított.

7. Dhjána: A meditáció a koncentrációnak egy fejlettebb állapota, amelyben egyetlen koncentrációs tárgyra való összpontosítás árad megszakítás nélkül. Ebben az állapotban az elme teljesen egy pontra rögzül, s így lehetősége nyílik arra, hogy megközelítse a Felsőlelket. A meditáció sima, szakadatlan folyamatában nyilvánulnak meg azok a misztikus természetfeletti képességek (sziddhik), amelyek a jóga megfelelően gyakorolt folyamatának velejárói.

8. Szamádhi: A jóga utolsó stádiuma a lelki elmerülés. E szó szorosan kapcsolódik a szamáhitam kifejezéshez, amely azt jelenti, hogy „az az állapot, amelyben minden kérdésre választ kapsz”. A jógik úgy ismerik a szamádhit, mint az egyéniség misztikus beteljesülését. A jógahagyományok hangtalan hangnak, a csend vagy a boldogság és béke legfelsőbb állapotának nevezik, amelyben a lélek tisztán látja és aktívan éli lelki azonosságát, formáját (szvarúpa).

Friss hírek

Jóga Nyílt Nap 2020-08-21 18:49:59
A Jógik misztikus világa 2018-04-18 14:34:21
Köszönjük Nitai 2018-04-18 14:30:32

Cím

Mangala Jóga Stúdió
8200 Veszprém, Diósy Márton utca 2/E (bejárat a játszótér felől)
P: +36-30-421-8799